Nagy izgalmakat élhettek át az első négy helyen szoros befutóban célba ért katamaránok versenyzői, de mindez smafu azokhoz a feszültséghez képest, amit a Lampedusa nevű Aqua 22-es típusú hajó vitorlázói kiálltak.

Negyvennyolcadik órája vitorláztak. Jó kettes-hármas északi szélben közelítették a füredi célvonalat. De mindig mintha túl messze lettek volna. Reggel kilencig lehetett befutni. Ha lekésnek, esetleg az orruk előtt bezárják a kaput, akkor hiába küzdöttek két napon át.

Végül 8 óra 55 perckor befutottak a célba a 238. helyen. Vagyis 385 ellenfelüket győzték le.

"Mentünk mint az állat!"

A győztesek: a mosonmagyaróvári Horváth Zoltán a kormánynál, valamint legénysége a győri Légrády Gábor és a székesfehérvári Deák Zoltán. Először álltak rajthoz a Kékszalagon. Részvételük ünnep, amit a vitorlájukra ragasztott rajtszámuk is jelez: 1960. Mindhárman akkor születtek. Évfolyamtársak voltak a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetemen.

És nem jöttek felkészületlenül! Ugyan ki tudott még rajtuk kívül megfelelően védekezni az árvaszúnyogok ellen? A Horváth-Légrády-Deák hármas ugyanis egész arcot és nyakat beborító méhész-sapkákat vitt magával. Lehet hát őket kétszeresen irigyelni! Nem csak egyszerűen elérték amiért jöttek. Sőt! Talán az övék a legnagyobb katarzis a célban, de mindezeken felül még az árvaszúnyognak is a képébe nevettek.

Ők a Kékszalag igazi királyai!

"És az élet királya mindenki, aki hozzájuk hasonlóan feltöltekezett mesélnivaló élményekkel ezen a semmivel össze nem hasonlítható versenyen, a Kékszalagon. Köszönet a résztvevőknek!" - zárta sorait a győri Légrády Gábor.